Mikrofonnal a kézben - Interjú Németh Zsolttal

Mikor és kinek a segítségével kerültél közelebbi kapcsolatba a kosárlabdával? Miként fonódott egyszer szorosabbra a klub és a te kapcsolatod?

Nekem a legelső élmény az első hazai NB I-es bajnoki meccs, a Körmend – MAFC. Németh „Csicsa”, Németh Isti apukája vitt kézen fogva először a csarnokba. ’67-ben születtem, én a Gangóba még nem járhattam kosármeccsre, mert túl kicsi voltam. Ezt a mai napig sajnálom egyébként. Amikor még nem is volt teljesen kész a csarnok, de úgymond csarnokavató fenti meccs volt az első találkozóm. Ott már engem is elkapott egy érzés, hogy ez valami különleges, valami jó. Később szurkolóként jártam a meccsekre. Aztán Györkös Imre, amikor a klub mellett dolgozott a ’90-es évek elején, ő kért meg, hogy legyek ott műsorközlő. Én akkor már zenélgettem bulikban, szórakozóhelyeken (szerk.: mint DJ). Megkért, hogy menjek oda a zsűriasztalhoz és zenéljek a meccsek előtt, szünetekben és legyek én a műsorközlő. Így kerültem egy picit közelebb a csapathoz. Aztán jött a televízió és én elkezdtem kosárlabda mérkőzéseket közvetíteni. Először csak összefoglalókat készítettem a Szombathelyi Városi Televízió számára, mert ott dolgoztam. Majd jött, hogy

Bővebben...