Ruják András naplója - 7. rész

Említettem legutóbb, hogy a Paks elleni meccs utáni három napban hármat játszottunk. Pénteken a Sopron ellen jött a következő meccs. Nyertünk ugyan (ezzel eldőlt, hogy csoportelsők leszünk, és vasárnap mindenképp a döntőben lépünk pályára) de már az előző naphoz képest is gyengébben játszottunk. Szerintem ez a tendencia folytatódott a következőekben is.

Szombaton, hazai pályán a Révkomárom ellen igazából pár percnyi jó védekezésnek köszönhetjük a győzelmet, de a játékunk akkor se volt túl fényes. Egy igen pocsék első félidő után sikerült a másodikban már jól játszanom, tíz pont felett dobtam és a meccs összefoglalókban nagy betűvel szerepelt a nevem.

Ezt most okkal említem meg. A blogban nem szoktam magamat elemezni, és talán keveset írok a saját játékomról. Ezért hozom most fel szándékosan ezt a témát, vagyis az értékelést.

Ez a nagybetűs-kisbetűs dolog sokszor fura, különösen egy irányító esetében. Van úgy, hogy megdicsérnek egy cikkben vagy bejegyzésben, mert sok pontot dobtam, de én tudom, hogy közben miket hibáztam nem látványos dolgokban. Máskor meg lehet, hogy azt mondják, nem ment a játék vagy nem villogtam, mert esetleg nem dobtam sokat. Pedig lehet, hogy éppen nagyon jó meccsem volt, mert pontosan, jó ütemben játszottam, jó döntéseket hoztam. Sokszor megesik, hogy asziszt sem jelenik meg a

Bővebben...