Végzős bál

Miután megismerkedtünk azokkal a spílerekkel, akik kiugrásra várnak, nézzük most meg azokat a végzősöket, akiknek már nem lesz több lehetőségük…

C.J. McCollum – Lehigh

Lehet, hogy már egy icipicit unalmas McCullomról olvasni, de csapatára a March Madnessben való hoppáréjuk után kettőzött erővel fognak figyelni. C.J. kiváló dobójátékos, amit tavalyi 21,9 pontos átlaga hűen bizonyít is. Ezen felül persze más oldalról sem elvetendő, hisz a meccsenkénti 6 és fél lepattanó és a 3 és fél gólpassz is sokat elárul. Ha tetszik, ha nem egymaga szedte szét a Duke védelmét, azét a csapatét, amelynek kispadján egy bizonyos Mike Krzysewski ücsörög. Akkor se veszítsük hősünket szem elől, ha legközelebb a Lehighról majd csak 2013 márciusában hallunk.

Nate Wolters – South Dakota State

„Ki a fene az a Nate Wolters?” – kérdezheti joggal az olvasó és – „Mióta van olyan csapat, hogy South Dakota State?” – teheti hozzá a laikus. Nos a srác 2011/2012-es évadban felmutatott 21,2 pontos, 5,9 gólpasszos és 5,1 lepattanós átlagát elnézve máris büszkén mondhatjuk, hogy hát persze Nate Wolters. A mindössze 188 centis fehér srác vékony testalkatú, nem tud nagyot ugrani, sőt remek triplamutatókkal sem rendelkezik. Hát akkor mit tud? Hihetetlenül kreatív és hatalmas a szíve. Úgy tör be, mint kés a vajon, ésszel helyezkedik a pattanókért a társai kezei alá is rendre oda játszik. Ha még a periméteren kívülről is tudna fejlődni, akkor könnyedén pályázhatna a pontkirályi

Bővebben...